A Kolozsvári Református Kollégiumban a cserkészet az 1930-1931. iskolai évben alakult meg a minisztérium és az egyházi főhatóság jóváhagyásával valamint a cserkészközpont, a Nagy Légió beleegyezésével. A csapat a kolozsvári „Fântânele” kohors XI. centúriája volt. Az 1930-31-es cserkészévben a létszám 33 volt, a következő évben 36, míg 1932-33-ban már két raj működött, 8 őrssel, és 63 cserkésszel, sőt beindult egy öregcserkész őrs is.

      A csapat tevékenységek szombatonként 3-5-ig voltak megtartva, míg az őrsi összejövetelek és a kirándulások az őrsök szabadidejétől függően. A fiatalok elfoglaltsága miatt kevés szabadidő jutott arra, hogy a természetet felkeressék. Ebben az évben elsajátították a III. és a II. próbák anyagát. Az I. próba anyagátnak az elsajátítását az 1932-33-as cserkészévre tűzték ki.

      A csapat vezetőtisztje Zilahi Sebess József testnevelő tanár volt, míg az oktató Brüll Emánuel.[1] A 33-34-es cserkészévtől Kovács Zoltán segédtanár vette át a vezetést. Az őrsökbe osztott cserkészek száma ekkor 50 volt. 34-ben a cserkészek részt vettek a Constanca-Mamaian tartott, 3. román nemzeti jamboreen.[2]  Az új parancsnok irányítása alatt megnőtt a cserkészek létszáma. 1934-35-ben 80 elemi iskolás tanuló farkaskölyök és 46 főgimnáziumi tanulóra nőtt a csapat lélekszáma. Ebben az évben 1935. június 27. – július 12. között Nagykapus (Kolozs megye) határában táborozotak 45 cserkésszel.[3]

      A következő tanévben a 60 farkaskölyök és 54 cserkész volt a csapatnál. A farkaskölyköket Kállay Ernő és Fábián Béla parancsnokok tanították. A csapat 1936-ban részt vett a brassói jamboreen és a Munţii Apuseniben lévő Drăgan völgyben táboroztak. Ebben az iskolai évben bevezetik a Kollégiumban az Országőrség nevezetű ifjúsági mozgalmat. Megalakult az Országőr stol azokból a tanulókból, akik nem voltak cserkészek. A stol 5 „pâlc”-ből állott. Az egyik pâlcnek a vezetőjévé Kovács Zoltánt cserkészvezetőt nevezték ki.[4]

            A cserkészcsapat létszáma 1937-re, az Országőr szervezet megjelenésével megduplázódott, ezért két rajban dolgoztak. A 12 éven aluli gyermekek, a farkaskölykök (létszámuk 80) Kállay Ernő vezetése alatt állottak, akinek parancsnoki végzettsége volt. A cserkészeket (létszámuk 154!) Kovács Zoltán parancsnok vezette. A beszarábiai szegények részére végzett gyűjtésért, a csapat (centúria, akkor így nevezték) „Vörös kereszt” („Crucea Roşie”) emlékérmet kapott. 1937. július 5-11. Kovács Zoltán parancsnok vezetése alatt kirándulást szerveztek az Érchegységbe, ahol 14 cserkész vesz részt.[5] Ebben az évben országos rendeletre megszüntetik a cserkész mozgalmat.

Bardócz Csaba